A szorongás kezelése sokak számára jelent komoly nehézséget. Gondoljunk csak bele: az iskola első napja, egy állásinterjú, egy meeting, esetleg valamilyen nyilvános szereplés is okozhat számunkra bizonytalanságot. Mindazonáltal a szorongás a test természetes válasza a stresszre. Azonban, ha ez a stressz okozta állapot hosszabban is jelen van az életünkben, akkor sejthető, hogy szorongásos zavarokkal küzdünk.
A szorongás kezelése – Okai, kezelése, fajtái
A szorongás bizonyos mértékben minden ember életében megjelenik olykor -olykor. Ha új helyzetekkel, kihívásokkal kell szembenéznünk, akkor teljesen természetes, hogy félszegséget tapasztalunk. Ez a fajta szorongás ugyan kellemetlen, de csak átutazóként van jelen, nem zavarja a mindennapi életünket. Ezzel szemben a szorongásos zavarok esetében a félelem érzése állandó és intenzív, testi tünetei is megjelennek. Ezen zavarok közé tartozik a generalizált szorongás. Ez a fajta szorongás akadályoz mindenféle örömet okozó tevékenységet, és jellemző rá, hogy az élet összes területére kihat.
Generalizált szorongás
A generalizált szorongás az a fajta zavar, amely nem kötődik egy adott személyhez, tárgyhoz vagy szituációhoz, mivel az élet minden területére kiterjed. Mégha konkrét oka is van szorongásnak, akkor is eltúlzott mértékű. Jellemző, hogy aki ettől szenved, gyakran akadályozva érzi magát a mindennapi életben is, akár egy liftbe is fél belépni.
Mi okozza a szorongást?
A kutatók még bizonytalanok a szorongás pontos okában. Annyi biztos, hogy biokémiai okai is lehetnek, egy az amidalában fellépő zavarhoz kötik, ahol az érzelmi központunk található. Emellett környezeti és genetikai okai lehetnek annak, ha valakit szorongásos zavarok gyötörnek. Ha valaki már eleve alacsony önértékeléssel küzd, esetleg alkohol vagy drogproblémákkal, akkor az könnyen okozhat további szorongásos zavarokat.
Szorongásos zavarok típusai
A generalizált szorongás mellett számos más szorongásos betegség létezik. Ezek közé tartoznak a következők.
Pánikbetegség: Ismétlődő pánikrohamok tapasztalása, a személy retteghet a következő pánikrohamtól.
Fóbia: túlzott félelem egy helyzettől, tárgytól, szituációtól, vagy tevékenységtől.
Szociális (fóbia ) szorongásos zavar: extrém félelem attól, ahogyan mások megítélik egy adott helyzetben.
Rögeszmés kényszer betegség: ismétlődő irracionális gondolatok, amelyek egy meghatározott viselkedés végrehajtásához vezetnek.
Szeparációs szorongás: félelem, hogy távol lesz az otthonától vagy a szeretteitől.
Poszttraumás stresszzavar (PTSD): traumás eseményt követő szorongás .
Melyek a szorongás leggyakoribb tünetei?
Először is fontos leszögezni, hogy a szorongást mindenki máshogyan éli meg. Az érzés a „pillangóktól a gyomorban” egészen a heves szívdobogásig bármi lehet. Lehet, hogy rád telepszik a kontrollvesztettség érzés, amikor úgy érzed a tested és az elméd között megszakadt a kapcsolat.
A szorongást más módon is megtapasztalhatod: rémálmok, pánikrohamok, esetleg emlékek formájában, melyekre nincs befolyásod. Vannak, akiket egy általános félelem és aggodalom tart a markában. A tünetek egy része nagymértékben megnehezíti a betegek életét, mindennapjait.
A szorongás általános tünetei a következők:
- megnövekedett pulzusszám
- gyors légzés
- nyugtalanság
- koncentrációs zavar
- elalvási nehézség
Mi az a szorongásos roham?
A szorongásos roham egy elsöprő félelem, aggodalom, szorongás vagy félelem érzése. A legtöbb ember számára a szorongásos roham, egy lassan kialakuló folyamat, ami a stresszt kiváltó esemény közeledtével egyre súlyosbodhat.
A szorongásos rohamok nagymértékben változhatnak, és a tünetek egyénenként eltérőek lehetnek. Ennek oka az, hogy a szorongás legtöbb tünete nem mindenkinél fordul elő, és idővel változhatnak is.
A szorongásos roham gyakori tünetei a következők:
- ájulás vagy szédülés
- légszomj
- száraz száj
- izzadás
- hidegrázás vagy hőhullámok
- félelem és aggodalom
- nyugtalanság
- szorongás
- félelem
- zsibbadás vagy bizsergés
Léteznek olyan vizsgálatok, amelyek diagnosztizálják a szorongást?
Röviden: nincs olyan teszt, ami diagnosztizálni tudná a szorongást. A szorongásos diagnózis felállítása hosszas fizikai és mentális vizsgálatokat és pszichológiai kérdőívek kitöltését igényli. Természetesen szakemberek ma már alávetik a beteget néhány olyan fizikai vizsgálatnak és pszichológiai tesztnek, amelyek nagyban elősegítik a munkájukat vagy éppen a szorongás mértékének felmérését.
Hogyan kezelik a szorongást?
Amennyiben az orvos felállította a diagnózist a szorongásról, többféle kezelési módszerhez folyamodhat, attól függően, hogy mennyire súlyos a szorongás mértéke. Vannak olyanok, akik számára nem szükséges orvosi kezelés. Mérsékelt vagy súlyos esetekben azonban a kezelés segíthet a tünetek leküzdésében és a mindennapi élet könnyebb kezelhetőségében.
A szorongás kezelése két kategóriába sorolható: pszichoterápia és gyógyszeres kezelés. A kognitív viselkedés terápia segíthet abban, hogy a beteg megtanulja kezelni a szorongást, és elsajátítsa az ehhez szükséges hatékony eszközöket.
A gyógyszerek esetében sűrűn felmerülnek az antidepresszánsok és a nyugtatók használata. Ezek általában az olyan emberek számára nyújtanak segítséget, akik minden egyes nap szorongással küzdenek és akadályozva érzik magukat a napi folyamatokban. A gyógyszerek inkább az agy kémiai folyamatainak kiegyensúlyozásában segítenek, a szorongásos epizódok megelőzésében, és a betegség legsúlyosabb tüneteinek csökkentésében.
A természetes módszerek híveinek
A teljeskörű életmódváltás hatékony módszer a szorongás, a stressz, vagy éppen a depresszió kezelésére. A legtöbb „természetes” módszer a testünk és lelkünk együttes gondozásából, ápolásából áll. A szorongástól szenvedő beteg igyekszik kiküszöbölni azokat az egészségtelen szokásokat az életéből, melyek negatív hatással vannak rá, esetleg félelmet generálnak benne.
Maradj aktív
A rendszeres testmozgás jót tesz a testi – lelki egészségnek, ezek csökkentik a szorongás és pszichés tünetek mértékét. Ez nem pusztán rövid távú eredményeket hoz: az edzés után felszabaduló hormonok hatására órákig jobb lehet a közérzetünk, az edzés csodákra képes.
Hanyagold az alkoholt…
Az alkoholnak van egy természetes szorongásoldó hatása, legyen az egy pohár bor vagy egy ujjnyi whisky. Akik szorongásos tünetekkel élnek, sűrűn fordulnak azpéldául alkoholhoz, de a rossz hír az, hogy ez csak pillanatnyi megoldás egy felfokozott lelkiállapotban. Ha a probléma kezelése helyett a beteg az alkoholhoz fordul, előfordul, hogy függővé válik.
… és a dohányzást is!
A dohányosok stresszes időszakban gyakran gyújtanak rá. A helyzet ugyanaz, mint az alkohol esetében: nem jelent tartós megoldást, ráadásul komoly függőség alakulhat ki, sőt! A legújabb kutatások azt bizonyítják, hogy a dohányzás ront a szorongásos tüneteken. Minél korábban kezd valaki dohányozni, annál valószínűbb, hogy szorongást tapasztal meg valamikor a későbbi élete során. A kutatások azt sugallják, hogy a cigarettafüstben található nikotin és más vegyi anyagok megváltoztatják az agyban a szorongáshoz kapcsolódó viszonyokat.
Kávézók, figyelem!
Bizony, azoknak akik szorongással küzdenek a koffein nem a barátjuk. Természetes nem arról van szó, hogy a reggeli kávédról kell mindenáron lemondani, de ha azt tapasztalod, hogy napi több kávét iszol, ne adj Isten energiaitalt, akkor érdemes erről lemondani. A koffein könnyen okozhat vagy súlyosbíthat szorongásos tüneteket. Pánikrohamokat is okozhat pánikbetegségben szenvedőknél, ami szintén nem jó pont.
Fontos az alvás
Nem túl meglepő módon az alvás az egészséges életmód egyik kulcsa. Az alvás sokat segít a szorongás kezelésében, az álmatlanság a szorongásos zavarok egyik legfőbb tünete. Tedd az alvást prioritássá: csak akkor aludj, ha fáradt vagy. Ne használd a telefont, a tabletet vagy táblagépet a laptopot az ágyban. Lefekvés előtt felejtsd el a koffeint, a nagy vacsorákat, vagy éppen nikotint. A megfelelő, mély alvás titka többek között szobahőmérséklet. Legyen a szobában sötét és kellemesen hűvös. Igyekezz minden este ugyanabban az időben lefeküdni.
Meditálj
A meditáció fő célja, hogy eltávolítsa a negatív, kaotikus gondolatokat az elmédből és helyettesíts azokat a jelen pillanat nyugalmával és tudatosságával. A meditáció közismert módszer a stressz csökkentésére, és a szorongás enyhítésére. Napi harminc perc meditáció esetén jelentős javulást tapasztalhatunk.
Gyakorold a légzést
A mély légzés gyakorlása kifejezetten hasznos fokozott lelkiállapotban, ha úgy érzed a hatalmába kerít az idegesség és a szorongás. A felületes, gyors légzés, gyakori tünet a szorongás során. A különböző légzőgyakorlatok, – lassú, egyenletes légzés – segíthetenek a normális légzési szokások helyreállításában és a szorongás kezelésében.
Végül, de nem utolsósorban
Ha úgy érzed valami miatt szorongani kezdesz, próbáld ki a fenti tippeket. Amennyiben sokszor tapasztalod meg ezeket a tüneteket, próbáld ki Stresszkezelés tréningünket, vagy Relaxációs technikák és meditációs gyakorlatok tanfolyamot. Ha a tüneteid komolyabbra fordulnak, ne habozz szakembert felkeresni.
