fbpx

Tanulási technikák – Melyek a leghatékonyabb módszerek?

tanulasi-technikak

A hatékony tanulási technikák iránti igény egyre nagyobb. Ki ne emlékezne azokra az időkre, amikor nap mint nap hosszú órákat töltött a tananyag felett görnyedve, hogy a végére rájöjjön: teljesen hatástalan, amit csinál. Amikor tanulás helyett éppen aktuálpolitikai konfliktusokat oldunk meg, vagy épp a nagymamánk tejbegrízének receptjét próbáljuk felidézni, bizonyítja, hogy legtöbbször a figyelmünk egy pillanat alatt elkalandozik. Mások hosszú órákat töltenek azzal, hogy a szivárvány színeiben igyekeznek mindent kiemelni egy adott tananyagon belül, a végeredmény pedig már több, mint átláthatatlan.

Természetesen ott vannak a maraton sétálók, akik nem tudnak ülve tanulni, és állandó mozgáskényszerben szenvednek. De melyik tanulási módszer a legjobb? És melyik áll hozzád a legközelebb? Ebben a blogcikkben átvesszük a leggyakoribb tanulási technikákat, és azt, hogy milyen hibákat vétünk tanulás során. Tarts velünk!

 

Tanulj meg tanulni!

Ne legyenek illúzióink, a gyerekek többsége, nem az iskolában tanul meg tanulni. Ugyan némely közintézményben, általános iskolában volt arra példa, hogy bevették a “Tanulás tanítása” nevű gyakorlatot az órarendbe, aminek az alapját Oroszlányi Péter: Könyv a tanulásról című könyve adta. A könyv egyébként olyan tanulási módszereket ad át, ami kifejezetten hasznos kisiskolások számára, foglalkozik a vizualizáció kérdésével, a gyorsolvasás képességével, ami valóban pluszpontot jelent. A kérdés csupán az, hogy fiatal korunkban mennyire fontos számunkra az, hogy hatékony tanulási módszerek birtokában legyünk? Lássuk be, egy 8 – 10 éves nem vizionálja maga elé későbbi énjét, aki épp az érettségi tételek felett görnyed, hasztalanul. Arról nem is beszélve, hogy az okostelefonok megjelenésével a zavaró tényezők kizárása igazi nehezített pályává vált, hiszen figyelmünk szinte folyamatosan pingponglabda szerűen ide – oda ugrál.

 

tanulasi-technikak-tanulj-meg-tanulni

 

Hatékony tanulás = Számolj le a zavaró tényezőkkel

A hatékony tanulási módszerek Bibliájának első mondata valószínűleg ez lenne. Ha nem tudsz olyan környezetet teremteni, ami megfelelő lenne a tanuláshoz, akkor nem is érdemes hozzáfognod. Minél többfelé ágazik a figyelmed, annál kevesbé leszel hatékony. A kulcs technika tehát a fókuszált figyelem, ami a hiedelmekkel ellentétben nem tart órákig. A kutatások azt bizonyítják, hogy a figyelmünk mindössze 25 percig tartható fent, utána ráununk a témára, és megnyitjuk az első adott híroldalt, vagy az éppen beérkező üzeneteinket görgetjük. Tehát a siker kulcsa a kevesebb, de hatékony tanulás. Kapcsold ki az értesítéseket a telefonodon, keress egy olyan helyet a lakásban, ahol kényelmesen, de nem túl kényelmesen (az sem jó, ha bekuckózol) elhelyezkedhetsz és vedd elő az anyagot. Ha órákig ülsz valami felett, és esztelenül magolsz, annak semmi értelme, ma már sokkal jobb tanulási technikák léteznek.

 

tanulasi-technikak

 

Időnyerő – A Pomodoro technika

A 25 perces technika, nem újkeletű az 1980-as években egy Franceso Cirillo nevű olasz férfi találta ki. Cirillonak tanulási nehézségei adódtak, és egyre csak tornyosult felette a tananyag. Ekkor talált otthon egy paradicsom alakú órát, amit beállított 10 percre, ennyi időt kötelezően a tanulásra kellett fordítania. Mivel ez könnyen ment, emelte a tétet és rájött: 25 perc az az idő, amit fókuszáltan tudsz a tanulással vagy a feladataiddal tölteni. 25 percenként tarts 5 perc szünetet, amikor felállhatsz, és megnyújtóztathatod elgémberedett tagjaidat. Ezt durván 4 szakaszban tudod megtenni, tehát 2 órán keresztül. Ha letelt a 2 óra, tarts egy félórás szünetet, amikor érdemes valami teljesen mással foglalkoznod, hogy az agyadnak legyen ideje feldolgozni az anyagot. Érdemes lehet esetleg testre szabni, tehát ha épp akkor jössz bele a feladatba vagy a tanulásba, amikor megszólal az óra, akkor húzz rá egy kicsit, hogy hatékony lehess. Az órát beállíthatod a telefonodon, vagy a gépeden, de egy hagyományos stopper is tökéletesen megteszi.

 

 

Aktív és passzív tanulás

Nem árt például különbséget tenni aktív és passzív tanulás között. Talán egy példával lehetne megkülönböztetni a két tanulási módszert. Amikor olvasol egy cikket, akár a Wikipédián, vagy bárhol máshol, az passzív tanulás. Ha te írod magát a cikket, nos az az aktív tanulás. Tehát, a passzív tanulás az, amikor a hallgató gyakorlat és visszacsatolás nélkül internalizálja az információt. Ez egyébként a legelterjedtebb tanulás módszer, mivel ez igényli a legkevesebb befektetett energiát. Ez az a módszer, amit szinte mindannyian az iskolában elsajátítottunk, de talán ez a legkevésbé eredményes, hiszen a tanultak nagy része a kukában végzi.

Az aktív tanulás ezzel szemben az, amikor a tanuló aktívan részt vesz a tanulásban, és kap hozzá valós idejű visszacsatolást is. Tehát az aktív tanulás a legkevésbé az, amikor passzívan hallgatod a tananyagot, vagy éppen bemagolod. Az aktív tanulás sokkal nagyobb elköltelezettséget igényel az agy számára, ezért olyan ritka. Azok, akik hisznek az élethosszig tartó tanulásban, leginkább az aktív tanulási módszereket választják, melyeket akár gyakorlat által is elsajátíthatnak.

 

Tapasztalat a legjobb tanítómester

Kisgyermekként, életünk kezdetén, szinte mindent tapasztalat útján sajátítottunk el. Ha megérintettük a radiátort, és az forró volt, tudtuk, hogyha legközelebb hozzáérünk, ugyanezt tapasztaljuk. A gyermekek a dolgokat és a világot, tapasztalat által ismerik meg. Később mindezt felváltja az információk olvasás általi elsajátítása, ami sokszor felületesebb. A tapasztalati tanulás a legtermészetesebb módja az információk elsajátításának, hiszen először megfigyeled és megtapasztalod a világot, kérdéseket teszel fel, ami segíti, hogy berögződjenek a tanultak.

 

Tanulási technikák – Mindenki másképp csinálja!

Az, hogy kinek milyen módszer működik, teljesen egyéni. Vannak olyanok, akik sok órát töltenek el azzal, hogy egy diktafonnal felmondják a tananyagot, majd futás közben visszahallgatják. Ilyenkor kétszer tanulsz: egyszer, mikor felmondod, és egyszer mikor visszahallod.

A következő részben különböző módszereket mutatunk be, amiket akár te magad is kipróbálhatsz. Ha úgy veszed észre, hogy az egyik metódussal könnyebben megy számodra a munka, akkor próbáld azokat minél többet használni.

 

Lényeglátás a kulcs

Az ezerszínű kiemelők nem segítenek abban, hogy kiemelj olyan a részeket, amelyek a számodra a leginkább fontosak. Írj hozzá megjegyzéseket, de figyelj oda, hogy ne legyen átláthatatlan, nem kell kifestő könyvet avanzsálni a tanagyagból. Ha kommenteket írsz, az ismeretszerzés rögtön kétirányúvá válik, és te nem csak hallgató leszel.

 

Kérdezz vissza!

Bizony, a kérdezés is nagyban segíti a tanulást. Ugyan az iskolában töltött évek alatt nem feltétlen az volt a gyakorlat, hogy megkérdőjelezzük az ott tanultakat, de a való életben próbáld feltenni azokat a kérdéseket, amelyek előrébb visznek majd. A “Mi van ha?” vagy éppen a “Hogyan?” esetleg a “Miért” kérdesek azok, amelyekkel elindulhatsz.

 

tanulasi-technikak-kerdezz-vissza

 

Elmetérkép a kreatívoknak

Néha az a legjobb, ha hagyod, hogy az elméd szabadon szárnyaljon. Ha vizuális típus vagy, akkor tanulás során készíts mind mapet, vagy elme térképet, ahova feljegyezheted az ötleteidet, vagy ami éppen eszedbe jut. Minél többször rajzolod a dolgokat, az agy annál inkább elraktározza az ott talált információt. Ez a tanulási módszer azoknak válik be a legjobban, akik ha látnak valamit, a szinte “beég” az emlékezetükbe.

 

Előnyben a forgatókönyv írók

Vannak azok, akik imádnak sztorizni, és történeteket kreálni. Ez akár nyelvtanulás közben is hasznos lehet, ha mondjuk épp új szavakat tanulsz, érdemes lehet kitalálni hozzá rövid történetet, mert sokkal könnyebben tudsz rá emlékezni.

 

Légy játékos!

Ez a módszer akkor a legjobb, ha egy új rutint vagy szokást szeretnél bevezetni a mindennapjaidba. Ha valamit játékos módon vezetünk be az életünkbe, akkor az adott dolog sokkal hamarabb ragad ránk. Használhatunk applikációt, de egyszerű tollat és papírt is, ha úgy tartja kedvünk.

 

tanulasi-technikak-jatekos-modszer

 

Rímfaragóknak

Azoknak, akik szeretnek hallás után tanulni, jó ötlet lehet, hogy a tananyagból rímet faragnak. Egyszerű módszer, nézd át az anyagot, és ha egy – egy szó rímel, akkor készíts belőle pár soros verset. Ha a tanulni való érzelmet vált ki belőled, sokkal egyszerűbb lesz memorizálni, és rövidebb idő alatt megtanulod.

 

A Feynman módszer

A Feynman módszer tipikusan a “last minute” tanulóknak való, amikor nagyon kevés időd van egy vizsga előtt. Ez a módszer a Nobel -díjas fizikustól, Richard Feynmantól származik, aki a matematikai és fizikai fogalmakat, igyekezett a lehető legegyszerűbb módon átadni. Kifejezetten népszerű volt, hiszen laikusok számára sallangmentesen adta át a tudását. A módszer lényege, hogy egy adott anyag átnézése során, kiválasztasz egy részt és megpróbálod úgy elmagyarázni az anyagot, hogy egy ötéves is megértse. Ezután vedd észre azokat a részeket, amiknek nehezebben megy az átadása, esetleg te magad sem érted a kifejezéseket. Jegyezetelj és próbálj meg olyan lényegretörően fogalmazni, amennyire csak lehetséges. Nézd át többször az anyagot, egészen addig, amíg betéve nem tudod az anyagot.

 

Tanulócsoportok

Az már nem kérdés, hogy a sikeres vizsga titka a hatékony tanulás. A tanulócsoportok azok számára jelenthetnek előnyt, akik nem kifejezetten magányos farkasok és nem csak mély csendben tudnak igazán fókuszálni. Ha egy adott témát meg tudsz beszélni a csoporttársaddal, vagy egy olyan személlyel, aki már jártas a témában, az segítheti a mélyebb megértést. Azon túl, hogy még jobb teljesítményt nyújtasz, csomó olyan birtokába is juthatsz, amire addig nem is gondontál volna. Ha találsz egy olyan online közösséget, ami segíti a tanulást, kezdeményezz beszélgetést és teszteld a tudásodat. Tarthatsz csoporton belül tét nélküli elő vizsgát is, hogy teszteld magad.

 

tanulasi-technikak-tanuló-csoportok

 

Legyen mentorod!

Itt most sokan felhúzhatják a szemöldöküket, hogy minek nekem mentor, hiszen ez csak tanulás! Nos, valóban, de egy hibás vagy nem megfelelő tanulási módszer rengeteg kárt okozhat, rövid és hosszú távon egyaránt. Egy mentor vagy coach észreveheti azon hibákat, amiket például te magadtól soha nem vettél volna számba. Mindamellett azonnali visszajelzést kapsz, ami a hatékony tanulás egyik alapja. Miért töltenél órákat esztelen magolással, ha rövidebb idő alatt sokkal jobb eredményt is elérhetsz?

 

Pacsirta vagy éjszakai bagoly?

Az is fontos lehet, hogy a nap melyik szakában tanulsz. Vannak olyanok például, akik reggel sokkal aktívabbak és jobban fog az agyuk. Mások inkább a délutáni/esti tanulásra esküsznek. Fontos, hogy ismerd a biológiai órádat, különben hiába hagyod az éjszakára a tanulást, nagy valószínűséggel semmit nem fog majd az agyad. Először teszteld le magad, hogy számodra melyik napszak a legideálisabb a tanulásra, mikor vagy frissebb.

 

ejszakai-bagoly-tanulas

 

Tanulókártyák

Utoljára hagytuk az egyik legnépszerűbb tanulási módszert, a tanulókártyákat. Vágj ki kartonból kis kártyákat, majd ezeket fogod később használni. Az egyik oldalára kerüljön a kérdés, a másik oldalára pedig a válasz. Ezt főleg ismétlés esetén jó használni, nem kell, hogy a válasz oldalra egész mondatok kerüljenek, elég néhány szó vagy például egy grafikon, különböző kulcsszavakat is használhatsz. Ez a stratégia abban segít, hogy az információk a hosszú távú memóriában tárolódjanak, innen tudd majd visszahívni őket.

 

Teszt a lelke mindennek!

Hogy a fentiek közül számodra melyik a legjobb tanulási technika, azt csak teszteléssel tudod majd megállapítani. Nincs azzal semmi baj, ha beismered: neked valami nem vált be. Elsajátítani egy új képességet, megtanulni valamit, sok befektetett energiát igényel. Ahhoz, hogy erős alapokat teremts szükséged lesz egy jó nagy adag kitartásra és megfeszített figyelemre. Ha felismered, hogy valami nehezebben megy, azzal magadon segítesz. Ne fuss el, légy bátor és nézz szembe vele!

 

Tanulás: kulcs egy jobb világhoz

Mindannyian emlékszünk a gyötrelmekkel teli órákra, amikor egy könyv vagy füzet felé görnyedve próbáltuk a leckét a fejünkbe vésni: legyen az a szorzótábla, vagy 48-as forradalom és szabadságharc eseményei.

Igen, sok olyan dolgot is kénytelenek voltunk elsajátítani, amire nagy valószínűséggel soha nem lesz szükségünk, mégis ahhoz, hogy elménk fiatal maradjon, néha nem árt ha megtornáztatjuk. Bízunk benne, hogy a fenti tanulási technikák valamelyikét hasznosnak találod majd, és alkalmazni tudod akár online tanfolyamaink esetében is!

“A tanulás a legerősebb fegyver, amivel megváltoztathatod a világot. ” Nelson Mandela