Hogyan ismerhetőek fel a kiégés tünetei? A szakértők szerint a kiégéssel küzdők száma egyre nagyobb ütemben növekszik, a Covid okozta fokozott érzelmi megterhelés következtében. Szerencsére, van néhány olyan dolog, amit megtehetsz azért, hogy megelőzd, vagy ha már kialakult, akkor kezeld a kiégést.
Mik a kiégés tünetei, mi a burnout szindróma?
Az, hogy mi okozza a kiégést, összetett kérdéskör, amivel érdemes foglalkoznunk. A kiégést, bárki megtapasztalhatja, kortól, nemtől függetlenül. A kiégés maga szorosan összefügg a munkahelyi stresszel, illetve a munkával való elégedettséggel. A kiégés maga egy, fizikai, érzelmi, mentális kimerülés, egy olyan tünetegyüttes, ami különböző szakaszokból áll. A mentális kimerülésben – elsősorban, de nem kizárólag – az úgynevezett fehérgallérosok, azaz a szellemi munkát végzők érintettek. A kiégést először az egészségügyben dolgozóknál diagnosztizálták, orvosok, ápolók, vagy a szociális munkások körében, akik kiégtek a túlórától, és a túlzott stressz hatására. Ma már úgy tűnik, széles körben elterjedtté vált a probléma.
Meg lehet előzni?
Számtalan dolog segíthet megelőzni a kiégést, az egyik legfontosabb talán az önismeret. Ha kellő gyorsasággal felismerjük a tüneteket, akkor a megelőzés is működhet. Természetesen emellett a legfontosabb, hogy a munkakörülmények változzanak. Ez lehet a túlterheltség csökkentése, a feladatok áthelyezése, a személyes jellegű problémák helyes kezelése. A megfelelő szabadságolás kérdése, illetve a támogató közeg kiemelten fontos ebben az esetben.
Az egészségügyi és szociális szférában dolgozók nagymértékben érintettek, számukra a rendszeres szupervízió komoly segítséget jelenthet. Preventív jelleggel figyeljük a mentálhigiénés állapotunkat és jelezzük, ha úgy érezzük minket is érint a kiégés.
Amennyiben azt tapasztalod, hogy nem a helyeden vagy, esetlegesen rossz foglalkozást választottál, gyakran még hamarabb találkozhatsz a kiégéssel. Akkor sem vagyunk védve, ha a foglalkozásunkban kiteljesedünk, hiszen ilyenkor a „hobbim a munkám” felkiáltással észrevétlenül túldolgozza magát az ember. Az a munkahely, ahol az az általános tapasztalat, hogy nem becsülnek meg minket, sem anyagilag, sem más módon, nincsenek célok, és a munkahelyi kapcsolatok sem ideálisak, hamar vezet kiégéshez.
Kik az érintettek?
A kiégés, a burnout szindróma a nem kezelt krónikus munkahelyi stresszből fakad. A stressz okai különbözőek lehetnek, és ma már nem csak az orvosok és ápolók az elsődlegesen érintettek. A burnout szindrómát, korábban menedzser szindrómaként ismerték, de ma már előfordul a pedagógusok, pszichológusok, felsővezetők körében is. Gyakran találkozhatunk vele rendőrök, tűzoltók, vagy akár politikusok esetében is.
A kiégés tünetei, jelei
Van néhány olyan jel, aminél elkezdhetünk gyanakodni, hogy kiégéssel állunk szemben. Ha a munkában az áltagnál több stressz ér minket, esetleg bizonytalan a társadalmi vagy az anyagi helyzetünk, nem tudjuk kezelni a stresszhelyzeteket, akkor a probléma mentális kimerüléshez vezethet.
Első szakasz – Lelkesedés, színre lép az élmunkás
Az első szakasz olyan, mint egy párkapcsolat eleje, minden rózsaszín. Ilyenkor a dolgozó mindent meg akar tenni annak érdekében, hogy bebizonyítsa: számára fontos a teljesítmény. Ilyenkor lelkesen ül az „első padba és jelentkezik”, önkéntesen vállal túlórákat, és szinte mindig elérhető. A magán és társadalmi élet másodlagossá válik, csak a munka létezik számára. Állandóan hajszolt, szinte soha nem ér rá, hiszen mindig dolgozik.
Második szakasz: Dönts most!
A kiégés második szakasza létfontosságú, hiszen itt dől el, hogy az adott személy észreveszi-e, hogy mivel áll szemben. Itt sokan észlelik már a kimerültség tüneteit, és létfontosságú, hogy képesek-e megtalálni a munka – magánélet egyensúlyát, és ebben élni tovább. Amennyiben ez nem történik meg, egyre növekvő frusztrációval kell, hogy szembesüljön az adott személy, ami együttjár azzal, hogy a munkatársak terhessé válnak számára, és mindent cinizmussal kezel. Hiányzik belőle a lelkesedés, kicsit olyan, mintha folyamatosan egy viharfelhő lebegne a feje felett. A munkabírása csökken, gyakran sír, és már fizikai tünetek is megjelennek.
Harmadik szakasz – A teljes közöny
Ilyenkor az abszolút apátia átveszi az irányítást, a depresszió tünetei is felütik a fejüket. Teljes visszahúzódás, lelki bizonytalanság lesz úrrá az adott személyen. A munkája másod – vagy harmadlagossá válik, szinte semmi nem tudja kibillenteni ebből a közönyös állapotból.
A burnout szindróma 12 szakasza
Ahogyan egy megfázás vagy influenza sem azonnal jelentkezik, úgy a kiégés sem csak úgy, derült égből villámcsapásként tör be életünkbe. Valójában ezek a problémák, lassan, fokozatosan ütik fel a fejüket. Herbert Freudenberger és Gail North felvázolták ennek a stresszes helyzetnek 12 lépcsőfokát.
Túlóra és ambíció
Amikor egy új projektbe fogunk, esetleg úgy ügyfelet vállalunk, gyakran túlzott lelkesedés jellemző ránk, ez pedig gyakran egyenes út a kiégéshez…
Dolgozz még keményebben!
Az ambíció pedig sokszor még keményebb munkát követel tőlünk, ami túlhajszoltságot eredményez. Ilyenkor az általunk kijelölt célok vezérelnek, ezeket szeretnénk mindenáron elérni.
Saját igényeid elhanyagolása
Gyakran láthatjuk, hogy ebben a szakaszban elkezdik feladni az énidőt, legyen az testmozgás, megfelelő alvás, vagy egészséges étkezés.
Konfliktusok és személyes igények elfojtása
Ahelyett, hogy beismernéd, hogy te hajtod túl magad, elkezdesz haragudni a főnökeidre, a magas követelményekre, vagy éppen a kollégáidra.
Értékrendváltozás
A munkán kívüli tevékenységekre abszolút nem marad időd, kezdesz elvonulni a családodtól, a barátaidtól. Alig veszel részt rendezvényeken, sőt kifejezetten megterhelőnek találod a különböző meghívásokat a barátaidtól, legyen az mozi, vagy egy vacsora.
Tagadás
A konfliktus közted és körülötted lévők között egyre inkább erősödik, de ahelyett, hogy a belátás útjára lépnél, a többieket idegesítőnek, fennhéjázónak, vagy éppen lustának találod.
Visszahúzódás
Szinte teljes egészében kivonod magad a családi, baráti programok alól, idegesítenek és felesleges időpocsékolásnak tartod őket.
Megváltozott viselkedés
Azok, akik a kiégés útján járnak, gyakran tapasztalják, hogy egyre agresszívabbak lesznek, már apró dolgokon is felhúzzák magukat, és mindez a szeretteiken csapódik le.
Deperszonalizáció
Megszűnik a belső világgal való kapcsolat, elvész a veszélyérzet, sőt idegennek érzik a saját testüket.
Belső üresség és szorongás
Ilyenkor fordulnak a legtöbben különböző szerekhez, vagy a túlevéshez fordulnak. Megjelennek a pánikrohamok, az állandó félelem és a klausztrofóbia.
Depresszió
Az élet teljesen elveszíti az értelmét, megjelenik reménytelenség érzése. Az élet teljesen értelmét veszíti, sokszor az illető már az ágyból sem képes kikelni.
Mentális és fizikai összeomlás
Megjelennek a fizikai betegségek, és bekövetkezik a teljes emocionális összeomlás. Ilyenkor már nélkülözhetetlen orvosi beavatkozás.
Hogy előzzük meg a kiégést?
Értelemszerűen a hosszú lista olvasása közben, szinte mindenkiben megfordul a kérdés: érintett vagyok? Hogyan tudom mindezt megelőzni? A stressz valamilyen formában elkerülhetlen, de a kiégés megelőzhető. Az alábbi lépések betartásával segíthetsz, hogy a legjobbat hozd ki magadból.
Testmozgás
A gyakori testmozgás, nem csak a fizikai egészségünk számára előnyös, hanem a mentális egészségünk is megőrízhetjük vele. Nem kell órákat töltened az edzőteremben, akár egy rövid séta, vagy 30 perc jóga is rengeteg segíthet.
Étkezz kiegyensúlyozottan
Az egészséges táplálkozás nagyban hozzájárul ahhoz, hogy fittebbnek és kiegyensúlyozottabbnak érezd magad. Az omega – 3 zsírsavak természetes antidepresszánsok, amiket érdemes gyakran fogyasztani.
Aludj eleget
A megfelelő alvási szokás kialakítása szinte elsődleges fontosságú, hiszen a testnek és az elmének szüksége van a pihenésre. Kerüljük a lefekvés előtti koffein fogyasztását, és a telefon használatát is.
Kérj segítséget
Nehezebb időszakban ne félj akár szakmai segítséget kérni, de egy beszélgetés a barátaiddal, családtagjaiddal, csökkenheti a munkahelyi stressz nyomását.
A kiégés megfelelő kezelése
Ne legyenek illúzióink a burnout szindróma kezeléséhez, mindenképpen segítő szakemberhez kell fordulni, ezt otthon a négy fal között, nem tudjuk megoldani, bármennyire csábító is. Az sem megoldás (legalábbis nem mindig), ha úgy döntesz, azon nyomban felmondasz, és beíratod magad egy karibi körútra.
Pszichoterápia
Amennyiben a munkahelyed biztosít számodra ilyen lehetőséget (coach vagy pszichológus), akkor mindenképpen élj a vele. Ha ez számodra nem opció, akkor fordulj a háziorvosodhoz és kérdezd meg, milyen terápiás lehetőségeket biztosítanak számodra. Ha nem élnél ezzel, akkor keress számodra hiteles és megbízható szakembert.
Autogén tréning, mindfulness és stresszkezelés
Ha úgy érzed a helyzet még nem annyira súlyos, akkor érdemes néhány stresszkezelő technikát elsajátítanod, melyek a későbbiekben a segítségedre válhatnak. A Stresszkezelés tréning megtanít arra, hogyan kezeld a stresszt és a stresszes időszakot, a Relaxációs technikák és gyakorlatok tanfolyam pedig a feszültség levezetésében segít.
A nők veszélyeztetebbek?
Egyes kutatások azt bizonyítják, hogy nők fokozottan veszélyeztettek, amikor kiégési szindrómáról beszélünk. Itt is kiemelten rizikófaktor, amennyiben az adott nő például a segítő foglalkozást választotta. A nők a hagyomány szerint is egy gondoskodó szerepe töltenek be, és mindig, mindenkinek meg kell(ene) felelniük. Amennyiben ez nem történik meg, úgy környezetük elégedetlenséggel fordul feléjük. A nők – ellentétben a férfiakkal – hajlamosak arra, hogy egy adott konfliktus esetében önmagukban keressék a hibát. A negatív, önostorozó gondolatok is hamarabb jelennek meg az elméjükben, önmagunkkal kapcsolatban. A 20 – 21. század pedig még több kihívás elé állította őket, hiszen nem pusztán anyaként, nőként és feleségként kell helyt állniuk, mindemellett pedig teljes állásban dolgoznak.
Ezeket az elvárásokat nehéz összeegyeztetniük, ami komoly belső konfliktusokat eredményezhet. Kevés idő jut arra, hogy önmagukkal, a belső világukkal foglalkozzanak, ami tovább erősíti bennük a stresszt. Ha nőként úgy érezzük, fokozott nyomás helyeződik ránk, mind a munka során, mind a magánéletben, ne féljünk külső segítséget kérni.
