fbpx
/
/
A halogatás pszichológiája

A halogatás pszichológiája

halogatas-pszichologiaja

A halogatás pszichológiája, azaz miért kerülünk el bizonyos kötelezettségeket? A halogatás olyasvalami, ami egyidős az emberiséggel. Határidős feladatok várnak rád, te mégis inkább Netflixet nézel. Tudod, hogy fel kellene hívni a szüleidet, de túl fáradt vagy nyűgös vagy. Halmokban áll a ruha a kanapén, amit muszáj kivasalni, de úgy döntesz, majd később megoldod. Ki kellene takarítani a hűtőt, szelektálni a ruháidat, sőt a diétát is muszáj elkezdeni?

Ha ezek mind ismerős szituációk számodra, ne ijedj meg, nem vagy egyedül. Mi emberek, szinte mindent tudunk már a halogatás művészetéről, hiszen mi találtuk fel. Felmerül bennünk tehát a kérdés: Miért halogatunk, ha ezzel sokszor csak bajt hozunk a fejünkre?

A halogatás pszichológiája – “Ejj, ráérünk arra még…”

Petőfi Sándor Pató Pálja jól illusztrálja a halogatás pszichológiáját. A vers hőse – az első, de nem utolsó halogató – Pató Pál, aki feladatra, mely sürgetően tornyosult előtte csak ennyit mondott: ” Ejj, ráérünk arra még…”.

A kutatások azt bizonyítják, hogy az agyunk egy bizonyos mértékig a halogatásra van huzalozva – természetesen úgy vagyunk beprogramozva, hogy értékeljük az azonnali örömöt és jutalmazzuk is magunkat az elvégzett munka után. Az agyunk szereti előnyben részesíteni az olyan feladatokat, melyeket már megszokott, és amelyek a legkisebb erőfeszítést igénylik. Sajnos, a halogatással semmi nem lesz könnyebb, sőt olykor nehezebbé válik az életünk általa. A halogatás azonban nem minden esetben a mi hibánk.

Az elkerülés evolúciós szükséglete

A halogatás nem 21. századi probléma, bármennyire is úgy tűnik. Ugyan az ókori rómaiak még nem görgették végeláthatatlan órákon az Instagrammot vagy néztek cicás TikTok videókat, de nekik is megvoltak a halogató módszereik.

A kutatások alapján úgy tűnik, hogy a halogatás oka a limbikus rendszerben keresendő: az agy azon részében, mely az érzelmekért és az emlékekért felel. Ezen a területen érezheted a félelmet és a túlélési ösztönt is.

Vizsgálatok szerint az amygdala – egy mandula alakú idegszövet, amely az oldalsó lebenyben található – mérete nagyobb azokban az emberekben, akik hajlamosak halogatni egy feladatot. A tudósok szerint az agy ezen területe annyi negatív feszültséget gyűjt össze egy tevékenység negatív hatásaitól való félelmében, hogy a legegyszerűbb módszernek az tűnik, ha egyszerűen elhalasztjuk. Érdekes evolúciós tény, hogy a nőkre sokkal kevésbé jellemző a halogatás, jobban odafigyelnek a határidőkre és a rájuk váró teendőkre. Azonban a nők sem mindig tettre készek, de sokkal jobbak az előre megtervezett feladat betartásában.

Egy stresszes feladat elkerülése nem feltétlen azért történik, mert az illető lusta: ezt hívják rövid távú hangulatjavításnak. Miért kellene összehajtogatni a ruhát, vagy meghallgatni a szüleid dorgálását, mikor megnézheted a kedvenc sorozatodat a Netflixen? Ilyenkor az ember a jelen pillanatnak kedvez, keveset törődve a jövőbeni önmagával.

A halogatás 6 típusa

Időnként felmerülnek olyan elméletek, hogy a halogatás nem minden esetben rossz. A szoros határidő valamilyen szinten még motiváló is lehet néhányunknak. Fontos megértenünk, hogy bár minden halogatás késleltetés, nem minden késleltetés halogatás. A halogatás hat típusát szeretnénk most bemutatni számotokra.

halogatas-6-tipusa

Az elkerülhetetlen

Ez az a fajta halogatás, amikor ledönt a lábáról egy betegség és a fizikai állapotod miatt képtelen vagy befejezni a munkát.

Az utolsó pillanatos

Ez a típus, aki az utolsó pillanatra hagyja az összes feladatot, mert egy része élvezi az adrenalin löketet, melyet azzal kap, hogy teljesíti a feladatot, nem is beszélve arról, milyen megkönnyebbülést fog érezni a végén.

A hedonista

Ez az, amikor a Netflixet vagy a napsütést választjuk az adott feladat helyett, hiszen szeretünk a pillanatban elveszni, a mának élni, ők a tipikus kényelmes halogatók.

A depresszió okozta

Ha elveszítünk valakit, esetleg depresszióval küszködünk sűrűn előfordulhat, hogy úgy érezzük: most nincs meg a feladat elvégzéséhez szükséges energiánk. Ezeknek általában pszichológiai okai vannak.

A céltudatos

Ez a halogatás akkor történik meg, amikor valamilyen ésszerű okok miatt késleltetünk egy adott dolgot. Például, ha dugóban ülsz éppen, akkor nem intézel munkahelyi telefonokat, csak akkor ha már visszaértél az asztalodhoz és tudsz koncentrálni.

Az irracionális késleltetés

Ilyenkor elménk akaratlanul is szorong, és szinte teljesen leblokkol a stressztől.

A fenti példák közül a valódi halogatás formája, az a hedonista és az utolsó pillanatos. Ez a negatív érzések elkerülésének tudatos módja. A többi leginkább olyan tényezők összessége, melyekre nincs feltétlen hatásod, és nem tudod őket befolyásolni. Nem te kérted a betegséged, mégis sokszor magunkat tesszük ezért felelőssé: “Olyan hülye vagyok, hogy pont most lettem beteg…”

A késés, a halogatás az életünk része. A legfontosabb, hogy maradjon őszinték magunkhoz, amikor valamilyen feladatot késleltetünk.

Mi állhat még a halogatás mögött?

A halogatás pszichológiája összetett. Számos oka lehet annak, hogy miért húzzuk az időt egy – egy feladat esetében.

Mások véleménye

Gyakori probléma, hogy rettegünk mások véleményétől, attól hogyan fognak értékelni egy adott feladatot, amelyet elvégeztünk. Úgy érezzük képtelenek vagyunk az elvárt minőségben megcsinálni a munkát, így inkább ide – oda tologatjuk magunk előtt.

A perfekcionista

Ők azok, akik addig nem adnak ki kezükből munkát, amíg az nem felel meg az általuk elgondolt minőségnek. Szívesen dolgoznak rajta hosszú órákat, de csak akkor nyilvánítják azt elvégzettnek, amikor az utolsó tollvonás is tökéletes rajta.

A kevés információval rendelkezők

Biztosan mindannyiunknak ismerős a szituáció, amikor kevés vagy nem megfelelő információval rendelkezünk egy munka esetében, és nem teljesen értjük, hogy mi is a feladat. Ilyenkor a kérdezés helyett inkább a halogatást választjuk.

A prioritás hiánya

Sokszor azért nem vágunk bele egy feladatba, mert úgy érezzük igazán nem is fontos annak az elvégzése, vagy éppen nem tartjuk a dolgot elég érdekfeszítőnek, lásd.: vasalás.

A túlvállalók

Vannak azok, akik egészen egyszerűen nem tudják felmérni, hogy pontosan mennyi feladatot tudnak teljesíteni, így szinte mindent elvállalnak, ezzel pedig özönvízszerű munkamennyiséget vállalva a nyakukba.

A szorongók

Ők azok a halogatók, akik úgy érzik nem tudnak hozzá fogni egy adott feladathoz, mivel nem rendelkeznek megfelelő képesítéssel, vagy túl nagy falat számukra az adott munka.

Mi a közös bennük?

Az már világos lehet számunkra, hogy egy dolog biztosan közös a halogatást választókban: kellemetlenül érzik magukat a rájuk váró feladatoktól. Azzal, hogy elkerülik azt, esetleg úgy döntenek más dolgokat kezdenek el csinálni: megkönnyebbülnek. Ez egy fajta jutalmazás, hiszen a kellemetlen feladat továbbra is ólálkodik körülöttünk, de közben eldöntjük, az várhat, most a pihenésé az idő. Természetesen ez hosszú távon nem jelent megoldást számunkra.

Hogyan győzheted le a halogatást?

A halogatás legyőzésére többféle módszer is rendelkezésünkre áll, ezért ha akarjuk, le tudják győzni önmagunkat még azok is, akik krónikus halogatóknak számítanak. Annak azonban, aki rendszeresen ebben a lelkiállapotban találja magát, érdemes ezzel komolyabban foglalkozni, és egy kicsit a probléma gyökerével is foglalkozni. Ne feledd, a szorongás legjobb barátja a szégyen, ami igen hamar felüti a fejét, ilyen kérdések formájában: “Mi a bajom már megint? Komolyan ennyire lusta vagyok? Miért teszem ezt magammal? ”

Nyugodj meg, nem vagy egyedül.

halogatas-pszichologiaja-lepesek

Határozd el magad

Banálisan hangzik, de igaz. Egészen egyszerűen csak határozd el magad, hogy elvégzed a munkát. Gyakran maga az elhatározás hiányzik belőlünk, fogalmunk sincs mit, vagy éppen hogyan kellene csinálnunk. Határozd el magadban, hogy addig nem kelsz fel, amíg a feladat nincsen elvégezve.

Oszd fel a feladatokat…

Amennyiben úgy érzed, túl nagy a feladat ami rád vár, jó módszer lehet, ha egyszerűen felosztod azokat részekre. Azzal, hogy kisebb feladat egységekre bontod, nem csupán kezelhetőbbé válik, hanem egy -egy feladat elvégzése sikerélményt is adhat számodra. Jó példa erre, ha éppen az esküvődet szervezed, akkor írj listát: egyeztetni a szabóval, virágcsokrot rendelni, megnézni a közeli helyszíneket. Ha végeztél egy feladattal egyszerűen húzd ki a listáról. Az apróbb győzelmek sikerélményt adnak.

… és az idődet is!

Érdemes megjegyeznünk, hogyha úgy érezzük a feladat elképesztően sok időt venne igénybe, akkor hajlamosak vagyunk ezt még inkább túlbecsülni. Mivel túlbecsüljük, így egyértelműen hozzá sem fogunk. Ha egy feladat túlnőtt rajtad, akkor vesd meg a Pomodoro technikát. Szánj a munkára 25 percet, addig maradj szigorúan fókuszált. Az idő leteltével tarts 5 perc szünetet. A szünet végén, újra vesd bele magad, és igyekezz csak arra figyelni amit éppen csinálsz. Ha eszedbe jut akár valami más, azt írd fel, de ne engedd, hogy elterelje a figyelmedet.

Figyelj a környezetedre…

Gyakran előfordul, hogy maga a környezet nem alkalmas az adott munka elvégzésére. Ebben az esetben, próbáld meg kiszűrni a zavaró tényezőket és megteremteni a feltételeket. Kapcsold ki a telefonodat, esetleg vonulj el egy időre, ezáltal békében nekiláthatsz annak, ami éppen fontos és halaszthatatlan.

…. és a határidőkre!

Jó módszer, ha határidőket iktatsz be a munkában. Ha apró post – it cetlikre felírod azokat, esetleg a telefonodban használsz emlékeztetőt, azzal önmagadat segíted. Így garantáltan nem feledkezel meg a munkáról.

Mondj néha nemet is!

Ez főként azoknál jelent gondot, akik gyakran túlvállalják saját magukat és szeretnének mindenkinek a kedvében járni. Ha sokfelé köteleződsz el, akkor az szinte biztos út a kiégéshez és a sikertelenség élményéhez. Mindannyian elfoglaltak vagyunk, ezért ne érezd rosszul magad akkor, ha nemet mondasz. Nem kötelező mindenhol jelen lenned, vagy mindenkinek felvenned a telefont.

Jutalmazd meg magad!

A külső motiváció jó módszer lehet arra, hogy végig motivált maradj. Aki halogat, sűrűn érzi úgy, hogy nincs meg benne a kellő motiváció arra vonatkozóan, hogy elvégezzen egy feladatot. Nem számít a feladat mértéke: befejezni egy hosszú projektet, kivinni a szemetet, esetleg kitakarítani a lakást. A munka végeztével sétálj 30 percet, hívd fel a legjobb barátodat, esetleg egyél egy kocka csokit.

Legfontosabb: az önmagunkhoz való türelem

A végére hagytuk a legfontosabb tényezőt mind közül. Egy már berögzült szokás megváltoztatása együtt jár azzal, hogy érnek minket kudarc élmények. Ezeket kezeljük a helyén, és ne kezdjünk belső monológokba arról, hogy milyen szerencsétlenek vagyunk. Összpontosítsunk a végcélra, amely lelki megkönnyebülést okoz számunkra, és egyszerre csak egy dolgot akarjuk megváltoztatni. Ne feledjük, az önmagunkhoz való türelem a legnagyobb ajándék, amit adhatunk magunk számára.

Nincsenek bejegyzések.